Mit jelent az életmódod években?

A kalkulátor nem halálozási kockázatot számol, hanem minden szokáshoz azt rendeli hozzá, hogy a szakirodalom szerint átlagosan hány évvel rövidíti meg az életet az optimális szinthez képest. Ez a legtöbb nagy kohorszvizsgálat eredményének a közvetlen formája (pl. „a dohányosok kb. 10 évvel rövidebb ideig élnek"). A logika három lépésből áll:

1. Kiindulási átlag: a becslés rögzített, magyar alapra épül (KSH 2023, születéskori várható élettartam: férfi 73,4, nő 79,6 év), ebből az egészségben töltött évek aránya 87% (WHO HALE / várható élettartam fejlett országokban). Az „Összehasonlítási ország" választó csak azt változtatja, mely átlagokhoz viszonyítjuk az eredményt; magát a becslést nem.
2. Az átlag életmódjának lemaradása: az átlagember nem él optimálisan, ezért csak úgy lehet az átlaghoz mérni, ha ezt a lemaradást is ismerjük. A modell egy tipikus magyar életmódprofilhoz méri a tiédet: a férfiak kb. 30%-a, a nők kb. 20%-a dohányzik naponta (a modell ezt népességi átlagként, napi 2–3, illetve 2 szálként kezeli), az egy főre jutó alkoholfogyasztás az EU legmagasabbjai között van, a felnőttek többsége nem éri el a WHO mozgás-ajánlását, az átlagos BMI kb. 27 (férfi) és 26 (nő). Aki így él, kisebb településen és középfokú végzettséggel, annál az eredmény pontosan a magyar átlagot adja vissza.
3. A te veszteséged: a szokásaidból tényezőnként kiszámolt évek összege. Az eredmény: átlag + az átlag lemaradása − a te veszteséged ± társadalmi módosítók.

A kockázati tényezők a valóságban nem adódnak össze tisztán: aki dohányzik és keveset mozog, annak a két hatás részben ugyanazokon a betegségeken keresztül érvényesül, és egyszer csak egyszer lehet meghalni. A kombinált életmódvizsgálatok (Li et al. 2018: 5 tényező együtt +12–14 év; Nguyen et al. 2023: 8 tényező) ezért kevesebbet mutatnak, mint az egyes hatások összege. A modell ezt így kezeli: ha egyetlen tényező dominál, az teljes értékkel számít (így a napi 20 szál önmagában a Jha-féle kb. 9–10 évet adja); ha a veszteség sok tényező között oszlik meg, az összeget legfeljebb 30%-kal csökkenti.

Dohányzás (max. kb. 10 év)

• Nagyságrend: az élethosszig tartó dohányzás kb. 10 évvel rövidíti meg az életet; a 40 éves kor előtti leszokás a többlethalálozás kb. 90%-át megszünteti (Jha et al., NEJM 2013; Pirie et al., Lancet 2013).
• Két komponens: a dohányzásnak tulajdonítható halálozás nagyjából egyharmada szív-érrendszeri, kétharmada daganatos és légúti (US Surgeon General 2014). A modell ezért a 10 évet ilyen arányban osztja ketté.
• Szív-érrendszeri rész – a napok száma hajtja: Hackshaw et al. (BMJ 2018, 141 kohorsz) szerint napi 1 szál a napi 20 szál koszorúér-kockázatának kb. 46%-át, stroke-kockázatának 41%-át hordozza. A görbe tehát alacsony dózisnál meredek, utána lapos. Biológiai oka, hogy az érfal működésének romlása és a vérlemezkék aktiválódása már egyetlen szál után közel maximális, és órákig tart. A modell ezért a dohányzós napon elszívott szálak alapján olvassa le a Hackshaw-görbét, és az eredményt a heti dohányzós napok arányával szorozza.
• Daganatos és légúti rész – az összes szál hajtja: a rák és a COPD kockázata elsősorban a halmozott dózistól (csomagév) függ. De kis dózisnál sem arányosan kicsi: az egész életükben napi 1 szál alatt maradók halálozási kockázata is 64%-kal, a napi 1–10 szálat szívóké 87%-kal magasabb a nemdohányzókénál (Inoue-Choi et al., JAMA Intern Med 2017). A modell ezt a napi átlagos szálszám négyzetgyökös görbéjével közelíti.
• Nem mért: a napi 1 szál alatti tartományra és a napok szerinti bontásra nincs közvetlen vizsgálat, ezek biológiailag megalapozott extrapolációk. A szénszűrő és a kézi tekerés klinikai kimenetekre gyakorolt hatására nincs bizonyíték, ezért a modell nem ad rá kedvezményt.

Alkohol (max. kb. 6 év)

• Küszöbök: Wood et al. (Lancet 2018, 600 ezer ivó) szerint a legalacsonyabb kockázat heti 100 g tiszta alkohol alatt van; 100–200 g/hét kb. fél év, 200–350 g/hét 1–2 év, 350 g felett 4–5 év élettartam-veszteség 40 éves kortól. A modell ezekre a pontokra illeszt görbét.
• Nincs védőhatás: a korábbi „J-görbét" (mérsékelt ivók tovább élnek) a torzításokra korrigált meta-analízis nem erősíti meg (Zhao et al., JAMA Netw Open 2023), ezért a modell 0 g-nál adja a legkisebb veszteséget.
• Nagyivás: az egy alkalommal elfogyasztott nagy mennyiség független többletkockázatot hordoz (baleset, szívritmuszavar, vérnyomás); a modell ezt havi alkalmanként kis levonással, felső korláttal kezeli.
• Átváltás: 0,5 l 5%-os sör = 19,7 g; 1,5 dl 12%-os bor = 14,2 g; 4 cl 40%-os tömény = 12,6 g tiszta alkohol.

Mozgás (max. kb. 3,5 év)

• Ajánlás: WHO 2020: heti 150–300 perc közepes vagy 75–150 perc intenzív aerob mozgás, plusz heti 2 izomerősítés. Az intenzív perceket a modell duplán számolja, az irányelvvel összhangban.
• Nagyságrend: Moore et al. (PLoS Med 2012, 650 ezer fő) szerint az inaktivitáshoz képest a heti 150 perc kb. 3,4 év, a heti 450 perc kb. 4,5 év élettartam-nyereséggel jár; a hozam az elején a legmeredekebb. A modell ennél óvatosabb (inaktív: kb. 3,5 év), mert a megfigyeléses adatok a fordított okságot (a betegek kevesebbet mozognak) nem tudják teljesen kiszűrni.
• Lépésszám: Paluch et al. (Lancet Public Health 2022, 15 kohorsz) szerint a halálozás csökkenése 60 év alatt kb. 8–10 ezer lépés/napnál lapul el. A lépések és a mozgásperc átfednek, ezért a mozgás teljes veszteségének felső korlátja van.

Ülés (max. kb. 1,5 év)

• Ekelund et al. (Lancet 2016, 1 millió fő): a napi 8+ óra ülés többlethalálozása a legkevesebbet mozgóknál kb. 27%, de napi 60–75 perc közepes mozgás gyakorlatilag megszünteti. A modell ezért az ülés veszteségét a heti mozgásperc arányában csökkenti, heti kb. 420 percnél nullára.

Étrend (max. kb. 6 év)

• Alapétrend: Fadnes et al. (PLOS Med 2022) modellje szerint a tipikus nyugati étrendről az optimálisra (több hüvelyes, teljes kiőrlésű gabona, dió; kevesebb vörös és feldolgozott hús) váltás 20 éves kortól akár 10 évet, reálisan 6–7 évet adhat. A modell a „gyenge" étrendhez 4, a „közepeshez" 2 évet rendel.
• Ultra-feldolgozott ételek: a dózis-hatás közel lineáris: minden +10% UPF-arány kb. 10%-kal magasabb összhalálozás (Wang et al. 2025, 18 kohorsz). Ezért a heti egy-két gyorskaja marginális, a rendszeres viszont összeadódik; a modell 2 alkalom felett ad levonást, a nassolásnál heti 2 nap felett.

Testsúly (max. kb. 7 év)

• Global BMI Mortality Collaboration (Lancet 2016, 10,6 millió fő): a 22,5–25 BMI-hez képest a 25–27,5 kb. 7%, a 27,5–30 kb. 20%, a 30–35 kb. 45%, a 35–40 kb. 94%-kal magasabb halálozással jár. Élettartamban a 30–35 BMI kb. 3–4 év (Bhaskaran et al., Lancet Diabetes Endocrinol 2018), az erős elhízás ennél több. A modell folytonos görbét használ, alsó ágon a soványságot (BMI < 18,5) is bünteti.

Alvás (max. kb. 2,5 év)

• Meta-analízisek (Cappuccio et al., Sleep 2010; Yin et al., JAHA 2017) szerint a 6 óra alatti alvás kb. 10–15%-kal, a 9 óra feletti kb. 25–30%-kal magasabb halálozással jár, U-alakú görbével. A hosszú alvás egy része betegséget jelez, nem okoz, ezért a modell ott kisebb levonást ad.

• Mérőszám: a WHO egészséges várható élettartam (HALE) mintájára: a betegséggel vagy korlátozottsággal töltött évek súlyosság szerint súlyozva számítanak „elveszett" egészséges évnek. A GBD súlyossági súlyai 0 (teljes egészség) és 1 (a halállal egyenértékű) között mozognak.
• Empirikus alap: Li et al. (BMJ 2020, 111 ezer fő) szerint 50 éves korban a rák, szív-érrendszeri betegség és cukorbetegség nélkül várható évek száma férfiaknál 23,5 (0 alacsony kockázatú tényező) és 31,1 (4–5 tényező), nőknél 23,7 és 34,4. Az erős dohányosoknál és az elhízottaknál volt a legkisebb a betegségmentes évek aránya (a teljes élettartam ≤75%-a). Vagyis az egészségtelen életmód nem csak rövidíti az életet, hanem a végét betegebbé is teszi.
• Modellezés: minden tényezőnél az elveszített egészséges évek az elveszített életévek 1,2–1,8-szorosa. A legnagyobb szorzót a testsúly kapja (cukorbetegség, ízületi kopás, mozgáskorlátozottság sok éven át), utána az alvás, a mozgáshiány, az étrend és a dohányzás szív-érrendszeri része. Ezek a szorzók a Li et al. irányából származó modellfeltevések, nem mért értékek.

• Örökölhetőség: az élettartam örökölhetőségét a klasszikus ikervizsgálatok 20–30%-ra, a párválasztási torzításra korrigált családfaelemzések 7–16%-ra becsülik (Ruby et al., Genetics 2018; Kaplanis et al., Science 2018). A felnőttkori halálozási életkor kb. 12–15 éves szórásából ez 3–6 év genetikai szórást jelent: az emberek kétharmada ennyivel tér el az átlagtól pusztán a génjei miatt. A poligénes pontszám alsó és felső tizede között kb. 5 év a különbség (Timmers et al., eLife 2019). A kalkulátorban ezt a sávot a becsült élettartamod köré rajzoljuk; a modell rögzített, 4,5 éves genetikai szórással számol.
• Lakóhely és végzettség: a felsőfokú végzettségűek Európában jellemzően 3–6 évvel tovább élnek az alapfokúaknál, a nagyvárosi lakosok valamivel tovább a kistelepülésieknél (KSH; Eurostat). Ezek részben az életmódon keresztül hatnak, ezért a modell csak mérsékelt, közvetlen módosítót ad (végzettség: +1,5 / 0 / −2,5 év; nagyváros: +0,8 év).

• Modellsáv: a legsötétebb sáv a modell saját bizonytalansága, amely a veszteséggel nő (kb. ±1,5 év optimális életmódnál, ±5 év súlyos kockázatoknál), mert a nagy veszteségek szakirodalmi becslései is szélesebb intervallumúak.
• Ami nincs benne: családi kórelőzmény, vérnyomás, koleszterin, vércukor, mentális egészség, társas kapcsolatok, munkahelyi és környezeti ártalmak, balesetek. Ezek együtt legalább akkora szórást okoznak, mint a modellezett tényezők.
• Populáció vs. egyén: minden szám populációs átlagra vonatkozó megfigyeléses adat. Az egyéni élettartam szórása 10 év fölött van, tehát a kalkulátor arra való, hogy a szokásaid egymáshoz viszonyított súlyát és az irányt mutassa, nem arra, hogy megmondja, hány évet fogsz élni.

1. Jha P, et al. 21st-century hazards of smoking and benefits of cessation in the United States. NEJM 2013;368:341–350.
2. Pirie K, et al. The 21st century hazards of smoking and benefits of stopping: a prospective study of one million women in the UK. Lancet 2013;381:133–141.
3. Hackshaw A, et al. Low cigarette consumption and risk of coronary heart disease and stroke: meta-analysis of 141 cohort studies. BMJ 2018;360:j5855.
4. Inoue-Choi M, et al. Association of long-term, low-intensity smoking with all-cause and cause-specific mortality. JAMA Intern Med 2017;177:87–95.
5. U.S. Surgeon General. The Health Consequences of Smoking – 50 Years of Progress. 2014.
6. Wood AM, et al. Risk thresholds for alcohol consumption: combined analysis of individual-participant data for 599 912 current drinkers. Lancet 2018;391:1513–1523.
7. Zhao J, et al. Association between daily alcohol intake and risk of all-cause mortality: a systematic review and meta-analyses. JAMA Netw Open 2023;6:e236185.
8. GBD 2020 Alcohol Collaborators. Population-level risks of alcohol consumption by amount, geography, age, sex, and year. Lancet 2022;400:185–235.
9. Bull FC, et al. World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. Br J Sports Med 2020;54:1451–1462.
10. Moore SC, et al. Leisure time physical activity of moderate to vigorous intensity and mortality. PLoS Med 2012;9:e1001335.
11. Paluch AE, et al. Daily steps and all-cause mortality: a meta-analysis of 15 international cohorts. Lancet Public Health 2022;7:e219–e228.
12. Ekelund U, et al. Does physical activity attenuate, or even eliminate, the detrimental association of sitting time with mortality? Lancet 2016;388:1302–1310.
13. Fadnes LT, et al. Estimating impact of food choices on life expectancy: a modeling study. PLOS Med 2022;19:e1003889.
14. Wang Z, et al. Ultra-processed foods and risk of all-cause mortality: an updated systematic review and dose-response meta-analysis. Syst Rev 2025;14.
15. Global BMI Mortality Collaboration. Body-mass index and all-cause mortality: individual-participant-data meta-analysis of 239 prospective studies. Lancet 2016;388:776–786.
16. Bhaskaran K, et al. Association of BMI with overall and cause-specific mortality: a population-based cohort study of 3.6 million adults in the UK. Lancet Diabetes Endocrinol 2018;6:944–953.
17. Cappuccio FP, et al. Sleep duration and all-cause mortality: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Sleep 2010;33:585–592.
18. Li Y, et al. Impact of healthy lifestyle factors on life expectancies in the US population. Circulation 2018;138:345–355.
19. Li Y, et al. Healthy lifestyle and life expectancy free of cancer, cardiovascular disease, and type 2 diabetes. BMJ 2020;368:l6669.
20. Nguyen XMT, et al. Impact of 8 lifestyle factors on mortality and life expectancy among US veterans. Am J Clin Nutr 2024;119:127–135.
21. Ruby JG, et al. Estimates of the heritability of human longevity are substantially inflated due to assortative mating. Genetics 2018;210:1109–1124.
22. Kaplanis J, et al. Quantitative analysis of population-scale family trees with millions of relatives. Science 2018;360:171–175.
23. Timmers PRHJ, et al. Genomics of 1 million parent lifespans implicates novel pathways and common diseases. eLife 2019;8:e39856.
24. WHO Global Health Estimates 2021: life expectancy and healthy life expectancy (HALE). KSH: Születéskor várható átlagos élettartam, 2023.